..hogy a lakásban lévő meleg 30-35%-a a födémen (plafon) távozik el.

Végezzen el egy egyszerű kisérletet:tegye a hőmérőt a padlóra nézze meg mennyit mutat,majd tegye a szobája plafonjának közelébe (pl. szekrény teteje)és újból nézze meg. Látni fogja,hogy a födém (plafon) közelében akár a 30 C fokot is eléri a hőmérséklet. Ezzel szemben a födém padlás felöli oldala akár -20 C fok is lehet. Micsoda hőkülönbség!Nem igaz? Ezért ajánlom én,hogy a födém padlás felöli oldalán minél vastagabb hőszigetelést alkalmazzon.Takarékoskodjon az energiával a saját pénztárcája érdekében.Véleményem szerint,ezt a legkönnyebben a könnyűbetonok alkalmazásásval teheti meg akár utólagosan is kivitelezhető.Az Ön BEFEKTETÉSE akár pár év alatt MEGTÉRÜL és ezután csak HASZNA származik belőle.Sőt az Ön a beruházás összegének többszörösével.

A könnyűbeton adalékanyagokkal a helyszínen cement,víz és homok hozzáadásával magas hőszigetelő képességű de rendkívűl könnyű beton gyártható.A töltőanyagok lehetnek polisztirolgyögy, liapor, üveggyöngy stb.

Testsűrűségüket tekintve az alábbi betonféleségeket különböztetjük meg:
Könnyűbeton, Beton, Nehézbeton.

Könnyűbetonok

A könnyűbeton nem újdonság, már a rómaiak is használták például a kupolák építésénél. A Pantheon négy különböző különböző testsűrűségű betonból készült, többek között téglazúzalékot is felhasználtak adalékanyagként. Különböző könnyűbetonfajtákat ma már szinte minden területen alkalmaznak.

Bedolgozásuk után 2000 kg/m3-nél kisebb sűrűségű betonokat nevezzük könnyűbetonnak. Felhasználásuk tekintetében födémek, könnyű szerkezetek, hőszigetelő létesítmények építésekor jöhetnek szóba. A betonok sűrűségének csökkentését kétféle módon érhetjük el. Növelhetjük a pórustartalmat vagy használhatunk könnyű adalékanyagokat. A könnyűbeton nagy pórustartalmú beton, pórusképzésének módszere szerint három csoportot különböztetünk meg :

– Egyszemcsés könnyűbeton (szemcsehézagos könnyűbeton), ahol a tömör vagy porózus, kb. azonos méretű (10-20 mm átmérőjű) durva adalékanyag-szemcséket felületükön cementpéppel vonják be, a szemcsék között hézag marad. A péphiányos beton csak a szemek érintkezési pontjánál van összeragasztva. Elsősorban a betonfalnál előnyös a nagyobb hőszigetelő képessége miatt, de hátránya, hogy csak nyomásra vehető igénybe.

– Adalékanyagos könnyűbeton, ahol az adalékanyagszemcsék pórustartalma határozza meg a jellemzőket, mivel a könnyű adalékanyag teszi könnyűvé a betont. Készíthető kvarchomokot vagy könnyű pórusos homokot és cementet tartalmazó habarcsvázzal, adalékszerrel (pl. légpórusképző célzattal) vagy kovaliszttel, azaz mikroszilikával (szilárdságnövelő célzattal) stb.

– Sejtesített könnyűbeton, pórusbeton, amikor a mész, illetve cement kötőanyaggal készített habarcsban a pórusképzésre gázfejlesztő anyagot vagy habot alkalmaznak, és nyomás alatti gőzérleléssel (pórusbeton) vagy természetes úton (habbeton) szilárdítják.

Felhasználásuk tekintetében beszélhetünk hőszigetelő (r